Ima a Bistricai Szűzanyához

Bistricai Szűzanya, te anyai jóságoddal a mi horvát Zagorjénkban választottál magadnak helyet, amelyet rólad Marija Bistricának neveznek. Megtisztelik itt csodatevő személyedet. Ez itt a te szentélyed, ahol gyermekeidet elhalmozod kegyeiddel. Itt gyógyítod a földön szenvedők lelki és testi sebeit és teljesíted azok kívánságát, akik hozzád bizton folyamodnak. Te vágy az, aki ismered minden lelki és testi szükségletemet. Hozzád, mint Isten anyjához és mint anyámhoz jövök, hogy szívemet feltárjam és kívánságomat elmondjam. Isten anyja és anyám, te jóságos Szűz, ki soha senkit nem utasítottál el, légy könyörületes és hallgass meg engem. Ámen.
A Bistricai Szűzanya fogadalmi szobra a 15. századból származik, a fekete Madonna sorozathoz tartozik, annak ellenére, hogy a restaurálás során kiderült, hogy fekete színe nem eredeti. A Bistricai Szűzanya késő gótikus fa szobra a népből származó mester munkája. A szobor kifejező ereje nem a művészi kidolgozásban van, hanem magában a vallási és nemzeti jelentőségben. A szobor első helye 1499-ben Vinski Vrh volt, az ős-szentély, majd 1545-ben Marija Bistricai plébánia templomában elásták, -ban találják meg; ismét feledésbe merül és befalazzák, másodszor 1685-ben találják meg.
A szobor vándorlása, rejtegetése és kétszeri fellelése annak csodatevő erejébe vetett hitet ébresztettek. A bistricai Boldogasszony a keresztények vigasztalója volt a török veszedelem idejében, segítőtárs az Első és Második világháborúban, valamint a Honvédő háborúban.
Betegek gyógyítója, bűnösök oltalmazója, szomorúak vigasztalója, keresztények segítője, Bistricai Szűzanya, imádkozzál érettünk!

BISTRICAISZUZANYA MÁRIA HORVÁTORSZÁGI NEMZETI ZARÁNDOKHELYE

A ZARÁNDOKHELY TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE
A Bistricai Szűzanya zarándok-hely Marija Bistricában a legna¬gyobb búcsú hely Horvátországban és központi helyet foglal el a horvát nép vallási életében. Ezért hivatalo¬san is Mária horvát nemzeti zarán-dokhelyévé nevezték ki. Marija Bi- stricába évente a zarándokok több százezre hajol meg a Boldogasszony csodatevő szobra előtt, és éli át az Istennel való találkozás örömét, a vigaszt és megbékélést, a keresztény élethez szükséges megújult erővel térnek vissza otthonaikba, család-jaikhoz és a társadalomban.

Földrajzi helyzete
A Bistricai Szűzanya zarándok- hely Horvátország északnyugati részén található, a szelíd horvát Zagorjeban, lankás dobok, völgyek és mezők között, a Zagrebacka gora vagy Medvednica, Kalnik, Ivanscica, Strahinjcica és Macelj, a Krapinai-Zagorjei Megyében, a völgykatlanban a Zagrebacka gora északkeleti lejtőjénél. Maga a hely Marija Bistrica a zarándokhely körül épült ki a Vinski Vrh domb lankáin, a Bistrica patak - amiről a nevét is kapta - jobb oldalán, 191 m tengerszint feletti magasságon, a Ribnjak patakocska torkolatában.

Marija Bistrica helység
Marija Bistrica helységet először 1209-ben említik, mint Vrati- slav zsupán feudális birtokát. Egyedülálló és tágas bistricai uradalom, birtok és majorság, amely a 16 században oszlikfel kisebb feudális birtokokra, amelyeket királyi adománylevéllel egyes arra rászolgált hűbérurak kaptak. A birtokosok között említésre kerül az ismert Keglevié, Draskovic, Ser- mage és Jelacic család. Az utolsó földesúr a Hellenbach család volt. A zágrábi Kaptol is rendelkezett egy kisebb birtokkal Marija Bi- stricában. Amikor Josip Jelacic bán 1848-ban megszüntette a jobbágyságot, Marija Bistrica járási, községi és törvényszéki hellyé válik a Zelinai Almegye keretében. A 20. században Marija Bistrica politikailag a stubicai vidékhez tartozik, a független Horvát állam megalakulásakor 1990-ben önálló község lesz.

Marija Bistrica római katolikus plébánia
A bistricai római katolikus plébánia megalapításáról a történelem hallgat. A zágrábi püspökség első ismert összeírásában, 1334- ben Bistrica mint plébániai majorság plébánossal és Szt.Pál és Péter apostol nevét viselő templommal kerül említésre. Egyházi hovatartozása - jurisdikciója - a zágrábi érsekség, székesegyházi fődiakóná- tus és a stubicai dekánátus.

Zarándok ének

A szentélybe való érkezéskor
Bistricai Szűzanya, imádkozzak érettünk.
Mi a te utasaid vagyunk Áldj meg bennünk.

Refrén I: Kezeinket feléd
nyújtjuk szívvel köszöntünk: Üdvözlégy, üdvözlégy, üdvözlégy Mária!

A szentélyből való távozáskor:
Bistricai Szűzanya, imádkozzák érettünk. Elválni tőled nagy szomorúság nékünk.

Refrén I. Kezeinket feléd nyújtjuk szívvel köszöntünk: Isten veled, isten veled, Isten veled Mária!

Refrén II. Sokszorosítsd hitünket, erődítsd meg reményünket, Kegyes Anyácska hozd vissza az összes