logo
Background

Hrvatsko nacionalno svetište

Majke Božje Bistričke

Draga braćo i sestre, Bog se danas raduje. Bog se raduje gledajući nas. Blažena Djevica Marija je s nama, a Božja radost naša je jakost. Draga djeco, Vas posebno pozdravljam. Bog se vama raduje. Bogu je drago što ste ovdje kod Majke Božje, Majke Isusove. Dragi mladi, Vama se isto Bog raduje. Vama koji ste u tako velikom broju došli na ovo hodočašće. Našim obiteljima koje su danas ovdje zajedno. O, što je to lijepo kada obitelj zajedno hodočasti Majci Božjoj. To nek bude redovita praksa, zavjet godišnjeg našeg hodočašća Majci Božjoj Bistričkoj. Toliki ste došli pješke. To je znak koji govori. Sve to draga braćo i sestre nam ukazuje na ovo; kako ima puno dobra među nama. Nije naša zemlja samo lijepa domovina, u njoj su i dobri ljudi. To nek bude snaga i molimo Boga da nam dade tu milost da bude i u toj lijepoj domovini sve bolje uređeno. Da budu ljudi još zadovoljniji, ali nekad smo i opterećeni jer kao da nas se stalno pritišće nekim ružnim stvarima i crnim vijestima, kao da nema toliko dobra u našoj sredini. Stoga, ustanimo i gledajmo na ono dobro i to dobro širimo. Izazovimo to dobro da bude Božji blagoslov u našoj sredini, u našoj domovini Hrvatskoj.
˜— kardinal Josip Bozanić, Velika Gospa 2016.

kip

Os-szentély a Vinski Vrhen (1499-1545)

Mária bistricai szentélye hosszú és több százéves történelemmel rendelkezik. Mária csodatevő fekete fa szobra a legszentebb Boldog- asszony a 15. századból származik, az egyszerű népből származó ismeretlen mester alkotása a hívő
népnek, amely nagy szenvedésnek és megpróbáltatásnak van kitéve. A szájhagyomány szerint Mária fekete fa szobra először a fa kápolnában volt elhelyezve, az ős-szentélyben, Vinski Vrh-en 1499-től 1545-ig. Vinski Vrh a Krapina folyó völgye és ötvös mező felett helyezkedik el 282 méter tengers-zint feletti magasságon, Marija Bistrica és Konjscina között, mintegy három kilométerre a mai Marija
Bistrica szentélytől. Az állandó török veszedelem miatt, és különösen hogy a törökök 1545. május 4. után Konjscinánál szétverték Zrínyi Miklós (Nikola Zrinski) seregeit, Pál plébános (plebanus Paulus de Bisthricza) Mária csodatevő szobrát áthelyezte Bistricába és titokban, a plébánia templomában az éneklőhely alatt elásta, és a szobor titkát magával vitte a sírba.

A csodatevő szobor első fellelése 1588-ban
Mária tisztelői kutattak a csodatevő szobor után. A bizonytalanságot egy csodálatos fényesség oldotta meg, amely a bistricai plébániai templomban az éneklőhely alól jött az esti ima illetve Udvöz- légy Mária után, másnap a Mária szobrot sértetlenül kiásták. Ez 1588-ban történt, Luka plébános idejében, egyes feljegyzések szerint Antun PlavaSié (1574-1590) plébános ideje alatt. Ez volt a bistricai Szűz Mária szobor első fellelése és annak a tiszteletadó oltáron való elhelyezése.

A csodatevő szobor újabb elrejtése 1650-ben
Az újabb török veszedelem miatt, amikor a törökök 1650-ben behatoltak egészen az ötvösök völgyéig, a szobrot másodszor is elrejtették. A főoltár mögötti ablakba tették a plébánia templomában és befalazták, de egy kis nyílást hagytak úgy, hogy a falból csak a Mária szobor arca látszott. A pa- rasztlázadások és a török roha- mok/veszedelem miatt, valamint a szobor elrejtése miatt a Bistricai zarándokutak egyre fogyatkoztak.
Szeptember második vasárnapján Petar Brezaric (1676-1679) plébánosnak Mária ugyanazon a napon két alkalommal is megjelent. Délelőtt a templomban, a szentbeszéd alatt, amikor Xavéri
Szt. Ferencről beszélt, a szószékhez lépett egy nemes kinézetű asszony, sötétkék öltözékben, aki a felajánlást égő gyertyával mutatta be kérve a plébánost, hogy a hívőkkel együtt imádkozzanak, hogy visszanyerje látását. Aznap délután, megjelent neki még egyszer ugyanez az “asszony” Podgrade településen, a Balogovic háznál, míg a káplánnal kocsival ment a Malenic kúria felé. Amikor közelebb akart hozzá jönni, az “asszony” eltűnt. Erről a látomásról sokat meséltek Brezaric halála után is. Mégis ez Szűz Mária kérése volt, hogy nézzenek az oltár mögé, ahol a bistricai fekete Boldogasszony be volt falazva.

Szobor másodszori megkerülése 1684-ben
Mária nagy tisztelőjének, Martin Borkovidnak, a pálos rend szer-zetesének és a pálos rend generáli-sának, az akkori, idős zágrábi érseknek (1667-1687) köszönhető a csodatevő fekete Boldogasszony szobrocska második megtalálása. Egy beszélgetés során Mária legnagyobb horvát búcsúhelyéről a 87 éves öreg érsek megkérdezte a bistricai plébánost Iván Milotorist (1679-1688): “Ugye, itt Bistricán tisztelik legjobban a Szűzanyát?” A kérdéstől, ami valójában állítás volt, zavarba jött a bistricai plébános.

A horvát Sabor (Országgyűlés) és a bistricai búcsúhely

1710. október 20-án, Zágrábban a horvát Sabor úgy döntött, hogy a pestis pusztítása ellen védelemre tett fogadalom alapján, Bistricai plébánia Szent Páter és Pál templomában új főoltárt emel¬nek a Boldogságos Szűzanya tiszteletére. Ezt a döntést ismét megerősítették 1711. május 28-án. Ezzel a horvát Sabor a bistricai búcsúhelyet világi (állami) szintre emelte. Ezt a fogadalmat a Sabor 1715- ben teljesítette, amikor saját költségen új főoltárt emeltetett, s ide elhelyezték a bistricai Szűzanya szobrát, mellé pedig a Szt. Péter és Pál apostolok szobrait állították, mint a bistricai plébánia első védőszentjeit. Az oltár a bistricai szentélyben 1791- ig volt, amikor is ismeretlen okokból eltávolították.
A bistricai kegyhely megkö-zelítésének megkönnyítésére, a horvát Sabor 1721-ben Kastinetől Lazan keresztül Bistricáig utat épített, 1753-ban, pedig megjavították az utat Zágrábtól Sesvetén és Karinán keresztül Bistricáig, azért, hogy a zarándokok Zágrábból és a Száva mentéről könnyebben jussonak el Bistricába.

A kegy templom felszentelése 1731-ben
A 18.sz. elején, Andrija Ifsic (1688-1719) és Iván Radic (1722- 1730) plébánosok idejében, a régi plébániai templomot kibővítették és kegy templomnak rendezték be barokk stílusban, amit szent Margit ünnepén 1731. július 13-án Juraj Branjug (1723- 1748) zágrábi püspök szentelt fel. A felszentelés alkalmából a templom nevét és a plébániát, ami szent Péter és Pál apostol nevét viselte “Havas Boldog- asszony” névre változtatták (augusztus 5-én ünneplik), azaz Bistricai Szűzanyára. Maga a helység Bistrica pedig a horvát Sabor döntése alapján a Marija Bistrica névre módosult. Az isteni arc, avagy az Ur színeváltozása (augusztus 6.-i egyházi ünnep), és azzal az úr színeváltozása búcsú au¬gusztus első hat napján Juraj Bra- njuga püspök nevéhez fűződik. (Ezt bizonyítják a barokk műhelyékből származó szószékek Cucerje és Komin helységekben. A kanonoki vizitációs feljegyzések szerint az újjonnan berendezett templom egészében barokk freskókkal volt díszítve, amelyben a nagy oltár mellett, a legdrágább szobrászati alkotással, helyezkedtek el a barokk mellékoltárok, a szószék, keresztelő-medence és az orgona.

Plébánia, elő/oszlop csarnok és az új oltár
A bistiricai plébánosok faház- bán éltek úgy, mint a hívek. Iván Radid plébános (1722-1730) építe¬tte fel téglából az új plébániát 1726- ban (a mai nyugati szárny). Pavao Gojmerec plébános (1736- 1753) a faház helyén 1748-ban új épületet építtet (mai keleti szárny), Pavao Jurák plébános pedig (1753- 1775) 1753-ban a két épületet hozzáépítéssel összeköti egy egységes objektummá, amely a mai napig a bazi-lika jobb oldali részén található.
A zarándokok gyóntatása és ál- doztatásának megkönnyítése érde-kében Pavao Gojmerec plébános 1748-ban megkezdi a csarnokok építését a templom körül, hogy zárt búcsú teret kapjon. A csarnok negyvenegy árkádból állt, min-degyiken valamely bistricai csodát ábrázoló képpel, amelyek különleges módon hatnak a zarándokokra. A főbejárat felett, észak irányából, az ún. rácsoknál volt a zarándok papok részére kialakított hely, a nyugati bejárat felett, pedig a templom homlokzata előtt, amit Gamulának neveztek, a kapucinus tornyú helység szerzetes gyó¬nóknak. A harmadik, déli bejárat a plébániára vezetett. Ilyen csarnokok vagy cintorok a Zágrábi püspökség búcsú templomainak tipikus barokk stílusú ismerte- tői/jellemzői (Marija Bistrica, Trski Vrh, Lobor, Belec, Komin, Ludbreg...).
1791-ben Josip Sándor Dalski (1786-1818) plébános 1791-ben a csodatévő Mária szobornak új klasszicista stílusú főoltárt állíttat. Ez az oltár 1880-as tűzvész során, csodálatos módon sértetlen maradt. A főoltár sorsa úgy, mint a horvát Sabor 1715-évi fogadalmi barokk oltáráé ismeretlen maradt.

Petar Berke, segédlelkész-káplán 1765 és 1775. évi imakönyve
Petar Berke lelkész (1734- 1798) Marija Bistricán a német ajkú zarándokok káplánjaként dolgozott. Mint néhai bistricai káplán, “kájkáv” nyelvjárással készítette el az első zarándok imakönyvet és Mária bistricai kegyhelyének rövid történetét, KINCH OSZEBUINI SZLOVNOGA ORSZÁGA HORVATCZKOGA. Azaz: Chudnovita pripechenya, y oszebume Milosche kotere pri dmdnovitom kipu Marié Bisztrichke Visse vre let sze skazuju. Az első kiadás Zágrábban jelent meg 1765-ben, a második kiadás 1775-ben Grazban. A második kiadás utánnyomása Zágrábban jelent meg 1995-ben azzal a megjegyzéssel, hogy ez a legrégebbi nyomtatott emlék a Bistricai Szűzanya kegyhelyről, amely a Máriái hit terjedéséről tanúskodik, a záránhorvát nyelv “kájkáv” nyelvjárású alapjának jelentős történelmi forrása, a “kájkáv” nyelvi stílus, frázisok, lexika (szókészlet) és szintaxis (mondattan) miatt. Berke Kinch oszebuini... “stokav-ikav” nyelvjárású rövidített variációját Antun Mihalj pozsegai tanító adta kiVarazsdon (Varazdin) 1822-ben a Pút Marianski na Bistricu, k csudnovitomu kipu Marié Bistricske u slavnom kraljevstvu hrvatskomu címmel.
Berke imakönyve a bistricai Szűz Anya szentélyéhez látogató processziók származási helyét és a plébániák listáját tartalmazza.

Római kedvezmények és a felvilágosodás veszélyei
A római főpapok a bistricai szentélyt búcsúhelyi kedvezmé- nyekkel/kegyekkel ajándékozták
meg. XIV. Benedek pápa (1740- 1758) az 1750-es Szent évben a teljes feloldozás kegyében részesíti valamennyi zarándokot, aki Mari- ja Bistricán meggyónt és áldozott, és végig imádkozták az előírt imákat, XIII. Klement pápa (1758- 1769) hozzájárult a Szent skapuláré társulat létrehozásához.
A bistricai szentélyre nézve újabb veszedelmet jelentettek a felvilágosodás eszméi Mária Teré¬zia királynő és cárnő hatalma alatt (1740-1780). A cári udvarból a horvát királyi tanácshoz Varazsdra érkezett az 1774. május 27-i Inti' matum, amellyel a cárnő megtilt minden féle processziót, amely egy napnál tovább tart. Az irat 17 pontot tartalmaz, amelyek közül a hetes pont vonatkozott kizárólag a bistricai zarándokhelyre. A zavargásoktól való félelem és a felvilágo¬sodásból adódó aggodalom forrása a parasztok és a jobbágyok tétlensége/munkátlansága. Josip Galjuf (1772-1786) zágrábi püspök határozottan tiltakozott, ezzel is a horvátországi Marija Bistricai zarándokok jogait védve, mivel Bi- stricára nemcsak Horvátországból érkeznek zarándokok, hanem a szomszédos területekről is. Galjuf püspök követeli a processziók további fennmaradását, mivel a nép¬nek nagy hasznára van. A Horvát
királyi tanács Varazsdon, összeha-sonlítva Marija Bistricát az osztrák Maria Zellel, a bécsi cári udvarhoz 1775. május 6-i jelentésében aján¬lásként mellékeli a zágrábi püspök, Josip Galjuf tiltakozó levelét. Abban szerepel, hogy Marija Bi- stricára zarándokként a nem egyesült görögkeletiek is megjelennek, azaz a horvát pravoszlávok. Végül Mária Terézia cárnö és királynő válaszlevelében 1775. június 7-én engedélyezi a további precesszió¬kat a Marija Bistricán a Bistricai Szűzanya zarándokhelyén. Abban az időben, de a horvát Zagorjeban manapság is a precesszió (prosecija) a zarándoklás szinonimája.
Maksimilijan Vrhovac zágrábi püspök (1787-1827) Hager bécsicári és királyi rendőr miniszternek válaszolva 1810. július 21-én úgyszintén védelmezi a bistricai processziós jogokat, ezzel együtt a bistricai kegyhely fennmaradását. Bécsben féltek a bistricai zavargásoktól, mivel Marija Bistricára a zarándokok nem csak Horvátorsz-ágból, Szlavóniából, Stájerországból és Magyarországról érkeztek, hanem a török fennhatóság alatt lévő Boszniából, valamint hor- vátok és kranjiak (kranjci) a Száva folyótól délre fekvő Napóleoni Illíriából. Ebből az időből származik a hagyományos bistricai búcsúnapi beosztás/ rend a fehér vasárnap és hálaadó vasárnap között a Mindenszentek ünnepe előtt.

A mai templom, az új oltár, torony és árkádok
A Marija Bistricai templom mai formája a 19. század nyolcvanas éveiből származik. A zágrábi érsek Josip Mihalovic bíboros (1870- 1891), és Juraj Zerjavid (1874- 1910) plébános idejében, 1879 és 1882 között nagyméretű építkezések zajlottak le a régi bistricai szentélyen. Juraj Zerjavic plébános és Iso Krsnjavi miniszter 1875-ben megalapítják a Bistricai szentély felújításával megbízott bizottságot. A pályázatra jelentkeztek Benko Károly Budapestről (1875), Marija Antolec (1877) és Hermán Bollé (1879) Zágrábból. A zarándokhely felújítását 1879. május 10-én kezd¬ték el. Iso Krsnjavi kérése alapján a munkálatokat saját tervei alapján
Hermán Bollé vezette (1845- 1926). A régi templomot kibővítették és megmagasították, a harang- tornyot is, új árkádokat építettek, külön szobákkal a zarándok papoknak és bűnbánóknak, valamint a Szt. József és Szt.Katalin kápolnát, és mindezt német neoreneszánsz stílusban. Akkor lett a plébánia is megnagyobbítva és kibővítve a gazdasági épületek, a szentély hely¬ségei pedig igazi erődítmény alakot öltöttek, vagyis hegyi városképet.
Az építés ideje alatt, 1880. augusztus 14-én, Nagy Boldog Asszony ünnepének előestéjén tűz ütött ki és tönkretette a templom egész belsejét, kivéve a főoltárt a Bistricai Szűzanya csodatévő szob- rával. A szentély fejújításának ideje alatt, a tűzeset után, az irgalmas nővérek otthonukban őrizték a Bistricai Boldogasszony szobrát. Az új neoreneszánsz márvány oltárt, a Horvát Sabor ajándékát, 1883. június 3-án Josip Mihalovic érsek bíboros szentelte fel, Stjepan Mihinic Zlatar-i plébános mondott szentbeszédet. A szentély felújítása során Juraj Zerjavic plébános idejében a búcsúhelyről eltávolították az összes magyar és osztrák szent uralkodó szobrát.
A felújított bistricai kegyhelyet XIII. Leó pápa (1878-1903) jubileuma alkalmából aranyozott díszítéssel gazdagon ellátott alapzatot ajándékozott a csodatevő Bistricai Szűzanya szobrának.

A kegyhelyi templom 1923-ban bazilikává válik

Tekintettel arra, hogy a Bistricai Szűzanya szentélye Mária Bistricán a Mária tiszteletére létrehozott kegyhelyek között az első helyet foglalja el Horvátországban, Antun Bauer (1914-1937) zágrábi püspök kérésére, XI. Pius pápa (1922- 1939) 1923. december 4-én a kegyhelyi és plébániai templomnak Mária Bistricán kisebb bazilika címet és jogokat adományoz (bősü¬ket minor). Ezt a kisebb bazilika címet a római főpapok csak jelentő- seb katedrálisoknak adományoz¬zák, plébániai templomoknak és kegyhelyeknek.

A horvátok Királynéjának megkoronázása 1935-ben
A késői középkortól maradt fenn az a szokás, hogy Mária alakjait, az ikonokat, képeket és a szobrokat megszentelt koronával koronázzák meg.
A Kanonikus Kaptol engedélyével Szt. Péter római bazilikájában 1935. július 7-én, vasárnap koronázták meg Mária szobrát, a csodatevő szobor újabb megtalálásának 250-ik évfordulója alkalmából, Antun Bauer zágrábi püspök koronázta meg a csodatevő Bistricai Szűzanya szobrát két jubiláns arany koronával, a nagyobbat a legszentebb Szűz fejére a kisebbet pedig a gyermek Jézus fejére helyezte. A koronák a régi horvát királyi koronák mintájára lettek elkészítve, és a horvát nép ajándéka. Alkalmi szent beszédet és ajánlást a 30.000 zarándok előtt az akkori érsek- koadjutor a boldoggá avatott Alojzije Stepinac mondott. Akkor Zágráb
városa a bistricai szentélynek aján-dékozott egy arany kelyhet, a hor- vát Rózsafüzér Társulat pedig egy arany rózsafuzér olvasót. Ebből az alkalomból a zágrábi érsek Antun Bauer a legszentebb Isten Anyját - a Bistricai Szűzanyát a Horvátok Királynéjának kiáltotta ki:
“Mennyei Szűz, horvátok Királynéja, a mi Anyánk, a mi arany hajnalunk, hűséges szívünknek fogadd ajándékát, fogadd tiszta szeretetünk parazsát.”
Attól kezdve ez az ismert Mária ének ajánlás, amelyet Petar Perica
atya, D.I., vértanú költött, gyakor-latilag Mária horvát híveinek himnusza lett.
A bistricai Szűzanya szobra már a 17. században arany koronával lett megkoronázva, de nem ünnepélyes szertartás keretében az egyházi előírásoknak megfelelően. Ezekkel a régi koronákkal van rendszeresen a Szűzanya és a Kis Jézus feje feldíszítve a bistricai csodatévő szobron. Az új jubileumi arany koronákat a Madonna feke¬te szobrára csak a zágrábi zarán- doklás idején teszik fel, valamint az egyetemes jelentés ünnepén.

Kako do nas?